hírek
2011-05-07: A népdal szolgálatában

Ahogyan pályafutása során már annyiszor, fellépése most is felejthetetlen élmény marad a közönség számára. Az erdélyi  magyar  népdal nagyasszonya, Tóth Erzsébet a Kultúrkert színpadán lépett fel a Csíkmaradarasi Népizenekar koncertjét követően, botra támaszkodva, de korát meghazudtoló erővel, a tőle megszokott átéléssel és alázattal adta elő a jól ismert népdalokat: Vetettem violát, De szeretnék hajnalcsillag lenni, de Háry Jánosból az Örzse dala is felcsendült, a Szegény vagyok, szegénynek születtem.


 

Fotó: Henning Eszter

Az előadóművésszel Kilyén Ilka, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze, a közismert népdalénekes beszélgetett.

Tóth Erzsébet, mint  az Állami Székely Népi Együttes, későbbi Maros Művészegyüttes alapító tagja, szólistája, igazgatója bejárta a világot, mégis legszívesebben a hazai közönségnek énekelt.


Fotó: Henning Eszter

A népdal számára olyan, mint a levegő, nélküle nem tudna élni. Zenész családban nőtt fel, édesapja karmester, édesanyja énekelt, öccse trombitán játszott, húga énektanárnő. A cselédlányok számára barátok voltak, rengeteg dalt tanult tőlük.

Színművész diplomája van, a színházban tanulta meg  a művészet iránti tiszteletet, de a Székely Népi Együttes megalakulásától a népdalnak, a magyar nótának szentelte életét.

“A Székely Népi Együttes a későbbi Maros Művészegyüttes egy olyan összetartó, családi közösség volt, amilyent a már elidegenedő világban nehéz találni” - mondta Tóth Erzsébet.
Követői is vannak, fiatalok,  akik csengő, tiszta hangjukkal hirdették, hogy a népdalnak van jövője.
 


<< vissza

Képgaléria:
A Csíkmadarasi Népi Zenekar és meghívottjainak koncertje, Három generáció a népdal szolgálatában - Kultúrkert színpad, A Székely Nemzeti Múzeum kertje - május 6. - fotó, Henning Eszter


Oldal megjelenítése: 1580    
© - Szent György Napok 2011 - Szerzői jogvédelem