hírek
2011-05-02: Számokba fojtva – Megkezdődött az 550 éves város 20-dik városünnepe

Az 550 éves város 20 éves ünnepének első napja a 10 éves Csíki Kamarazenekar valamint a Georgius kamarazenekar szimfonikus koncertjével, a Tamási Áron Színház 10 évvel ezelőtt bemutatott Ilja Prófétával valamint az Magyar Állami Népi Együttes hat év után első erdélyi turnéjával. 

Az internetet böngészve, hírek, ötletek után kutatva két mondat ragad meg. Az 550 éves Sepsiszentgyörgy 20-dik városnapját indítja útjára, valamint a Magyar Állami Népi Együttes hat év után hat erdélyi városban, köztük Sepsiszentgyörgyön is turnézik. Számokba fojtva – ez ötlik eszembe, főleg, mikor kiderül, hogy a rendezvénysorozat nyitóhangversenyén fellépő Csiki Kamarazenekar tizedik éve alakult, valamint a Tamási Áron Színház ma este játszott Tadeusz Słobodzianek Ilja Prófétájának első bemutatója szintén mintegy tíz évvel ezelőtt volt. Csupa véletlen, vagy mégsem?
 
Délután öt óra: 
A napokban különböző fórumokon, a Szent György Napok hivatalos programján megjelenik a felhívás a 20-dik városünnep szervezői közös fotózásra várják mindazokat, akik bármilyen szinten hozzájárultak a Szent György Napok sikeréhez. Mintegy ötvenen jelennek meg a szervezők hívására május első napjának délutánján az Erzsébet Park Könyvtár felé vezető lépcsőinél, hogy közös fotózkodással és utána pezsgőzéssel útjára indítsák a huszadik Szent György Napokat. 

Délután 6 óra: 
Immár hagyományosan szimfonikus koncerttel indul a városnapok kulturális hete. Fennállásának 10-dik évébe lépő Csíki Kamarazenekar és a sepsiszentgyörgyi Georgius Kamarazenekar In memoriam Liszt Ferenc ünnepi hangversenyével Werner Gábor vezényletével és Szilágyi Zsolt közreműködésével. 

Simogató, néhol felkavaró a földről a mennybe majd a pokolba vezető szólamok kísérik végig a Belvárosi Református templomban összegyűlt nagyszámú közönséget Liszt Ferenc, kortársai és barátai, valamint mai követői alkotásaival. A legvirtuózabb cigányzenétől, ahogy Magyar rapszódiáit nevezte Liszt, magánéletet idéző „földi” szerelem által ihletett Es muss ein wunderbares sein lieden, illetve  Szerelmi álmokon keresztül, a mennyei szerelem felé (Ave Maria) szárnyalnak a dallamok, hogy később a Mephisto keringőben  a pokol bugyraiba húzzanak le. Megszólalnak a kortárs és barát Schuber és Erkel Ferenc és a kortárs de a Liszt-féle dallamiasságot követő Orbán György szerzeményei is, teljes és szerves előadásélményt nyújtva a hallgatóságnak. 

Ugyanebben az időben a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Tadeusz Słobodzianek: Ilja Próféta című előadását játssza a Színház Kamaratermében, Bocsárdi László rendezésében. Az előadás első bemutatójának tizedik évfordulója felé közelít, és csak hogy a számoknál maradjuk, a 2010 márciusi újrabemutatásának huszonötödik előadását érte meg éppen ezen a napon. 

Este 8 óra:
Teltházas közönség várja a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű című „erdélyi antológiájának” kezdetét a Tamási Áron Színház Nagytermében. 

«Az Édeskeserű előadás – címéből adódóan – az ellentétes erők örök egymásnak feszülésére épülő, az alkotók egyéni látásmódját tükröző táncköltemény, mely rapszodikusan ellenpontoz komikumot tragikummal, örömöt bánattal, életet halállal, ars poeticaként mutatva fel a Nagy László-i gondolatot: „A folklórban az édes és könnyű sablon helyett kerestem az összetettebb, dinamikusabb szöveg- és dallamritmust, az abszurditásig teljes képet, a szentségtörést, a komor, de szabad lelkületet.”»

Az előadás Erdélybe, az erdélyi hagyományok, tánc és virtus, lélek és világlátás teritóriumába vezeti nézőit. Ellentétként feszíti a hagyományos és modern, a természetes és gépies gesztusokat, képeket, érzeteket. Az előadás egészén végigvonuló arányjáték, mely felidézi a hagyományos értékeket (a teljesség igénye nélkül: parasztház, templom, faragott kapu,  népi motívumok) valamint a modern élet „kellékeit” (kerékpár, traktor) emeli át egy másik, mélyebb dimenzióba, és ringatja mintegy a múlt és jelen határán. 

A népviseletben illetve öltönyben és selyemruhában táncoló párok két világ – falu és város, múlt és jelen, szülőföld és idegen ország – összeütközését, vagy talán összefonódását idézik. Az eleinte egymástól távol álló, egymásra mintegy idegenkét tekintő világ folyamatosan fedezi fel egymásban a közös gyökereket, a közös virtust, a mindannyiuk belső lényegét jelentő szenvedélyt és találnak rá a mindannyiunkat mozgató összhangra. 

forrás: kulturpart.ro




<< vissza



Oldal megjelenítése: 1586    
© - Szent György Napok 2011 - Szerzői jogvédelem